PPPD diagnózisa és a megértés útja
Amikor már tudod, hogy a tüneteid valósak, gyakran felmerül a következő kérdés: „De akkor mi történik velem?” Miért marad meg a bizonytalanságérzés akkor is, amikor a kiváltó ok már elmúlt? A PPPD megértése sokak számára az első lépés ahhoz, hogy ne féljenek többé a tüneteiktől, hanem el tudjanak indulni a javulás felé vezető úton.

PPPD-vel élők egyik legnagyobb nehézsége sokszor nem maga a PPPD diagnózis, hanem az odáig vezető hosszú út. A furcsa, nehezen megfogalmazható érzések, a negatív vizsgálati eredmények és a bizonytalanság könnyen azt az érzést kelthetik, hogy valami megmagyarázhatatlan történik – pedig a háttérben jól ismert idegrendszeri folyamatok állnak. Ebben a cikkben azt járjuk körül, hogyan alakulhat ki a PPPD, miért maradhatnak fenn a tünetek, és hová fordulhatsz, ha szeretnél közelebb kerülni a pontos diagnózishoz.
Hogyan alakul ki a PPPD és mi áll a tünetek hátterében?
A PPPD sajátossága, hogy gyakran egy akut egyensúlyszervi esemény indítja el, mint például
- a vestibuláris neuritis (a belső fül egyensúlyért felelős idegének gyulladása)
- BPPV (hirtelen jelentkező, testhelyzethez kötött forgó szédülés) vagy a
- vesztibuláris migrén (a belső fül egyensúlyrendszere és az idegrendszer migrénes folyamatai együttesen okoznak fejfájást, szédülést és egyensúlyzavart)
Valószínűleg te is túlestél valamilyen vesztibuláris rendszert érintő betegségen. A PPPD azonban már nem strukturális betegség, hanem funkcionális eredetű. A PPPD esetében a kiváltó betegség ugyanis már meggyógyult, azonban az agy továbbra is fokozottan reagál az egyensúlyi és vizuális ingerekre, ezért a tartós szédülés, egyensúlyzavar és bizonytalanságérzés fennmaradhat. A tüneteket azonban előhívhatja az intenzív stressz, traumatikus élethelyzet, állapotok vagy pánikrohamok is.
A furcsa érzéseid valósak, annak ellenére, hogy sokszor talán azt is hallottad, hogy csak beképzeled magadnak. Nem, nem képzeled be, ez a betegség valós és nem pszichés eredetű.
A lezajlott betegség után fennmaradó tüneteket tehát nem strukturális károsodás vagy pszichés tényezők, hanem az idegrendszeri feldolgozás megváltozása tartja fenn. Persze egy terhelt pszichés háttér sokat ronthat a helyzeten.
A PPPD hátterében a test helyzetének térbeli kontrollásási zavara, a különböző érzékszervek dinamikus összehangolásának, illetve a térérzékelés integrációjának a problémája áll. Az akut szédülésélmény erős fenyegetettségérzéssel társulhat, amely aktiválja az agy veszélyészlelő rendszerét.A szorongás érzése és az egyensúlyrendszer működése pedig kapcsolatban vannak egymással.
Ha szeretnél szakorvostól hallani a PPPD betegségről, keresd fel az ENT-House oldalát és hallgasd meg a dr. Varga Zsuzsa fül-orr-gégész főorvossal készült podcastot:
Hová fordulhatsz a PPPD diagnózisért?
Tartós szédülés, egyensúlyzavar, bizonytalanságérzés esetén mindig fordulj orvoshoz és végeztesd el a javasolt vizsgálatokat! A tartós szédülés mögött ugyanis más okok is állhatnak, nemcsak a PPPD.
A PPPD diagnózis legelfogadottabb diagnosztikus kritériumai (Bárány Társaság) az alábbiak, melyek mindegyikének teljesülnie kell:
- A tünetek legalább 3 hónapja fennállnak
-
- A szédülés vagy bizonytalanságérzés a legtöbb napon jelen van.
- Nem kell egész nap tartania, de órákon át fennállhat.
2. A tüneteket három fő tényező fokozza:
-
- álló testhelyzet,
- aktív vagy passzív mozgás (pl. séta, autózás),
- összetett vizuális ingerek (pl. bevásárlóközpont, tömeg, mozgó emberek, monitor görgetése, mintás padló).
3. A panaszokat egy kiváltó esemény előzte meg, például:
-
- vestibularis neuritis,
- BPPV (jóindulatú helyzeti szédülés),
- Menière-betegség,
- migrénes szédülés,
- pánikroham vagy jelentős stressz,
- fejsérülés,
- más egyensúlyszervi betegség.
4. A tünetek jelentősen rontják az életminőséget
-
- Nehezebb járni, dolgozni, vásárolni, közlekedni vagy koncentrálni.
5. Más betegséget a vizsgálatok kizártak
-
- Amíg nincs minden szervi ok kizárva, addig nem lehet kijelenteni, hogy a PPPD-ről van szó. A neurológiai, otoneurológiai kivizsgálás, koponya MR elengedhetetlen.
Minden esetben fordulj szakorvoshoz a tüneteiddel!
Ha tanácstalan vagy hová menj, jó szívvel ajánlom az alábbi, a PPPD betegség diagnosztizálásában jártas főorvosokat:
dr. Varga Zsuzsa fül-orr-gégész főorvos
dr. Garancz Eleonóra neurológus főorvos
Ha már van PPPD diagnózisod biztosan érdekel, hogy milyen kezelési lehetőségek vannak. A következő írásomban erről olvashatsz.
Fotó: Kaboompics
További hasznos írások
a PPPD-ről, a szédülésről
és a felépülés útjáról
További hasznos írások
a PPPD-ről, a szédülésről
és a felépülés útjáról
Tartós szédülés és egyensúlyzavar? Lehet PPPD is!
A cikkek szerzője
2024 óta foglalkozom PPPD-és, azaz nem szervi eredetű, funkcionális krónikus szédüléssel küzdő emberekkel.
Amióta pedig megalkottam Biztonság & Egyensúly Módszeremet, azóta specializált, komplex támogatást tudok nyújtani a PPPD-vel diagnosztizált betegeknek.
Miben tudlak támogatni?
Mentálhigiénés szakemberként akkor tudlak támogatni, ha az orvosi kivizsgálás megállapítja, hogy már nem áll fenn szervi betegség, de fennmaradt a:
krónikus szédülés és hozzákapcsolódóan a szorongás
mozgással kapcsolatos bizonytalanság és félelem
egyensúlyi bizonytalanságérzés, fokozott vizuális érzékenység
Gyakorta az orvosi diagnózis ilyenkor a PPPD (Persistent Postural-Perceptual Dizziness).
Már van diagnózisod? Jelentkezhetsz hozzám itt: