Skip to main content

PPPD: Persistent Postural - Perceptual Dizziness

PPPD diagnózisa és a megértés útja

Szerző: Nagy Erzsébet


Amikor már tudod, hogy a tüneteid valósak, gyakran felmerül a következő kérdés: „De akkor mi történik velem?” Miért marad meg a bizonytalanságérzés akkor is, amikor a kiváltó ok már elmúlt? A PPPD megértése sokak számára az első lépés ahhoz, hogy ne féljenek többé a tüneteiktől, hanem el tudjanak indulni a javulás felé vezető úton.

PPPD-vel élők egyik legnagyobb nehézsége sokszor nem maga a PPPD diagnózis, hanem az odáig vezető hosszú út. A furcsa, nehezen megfogalmazható érzések, a negatív vizsgálati eredmények és a bizonytalanság könnyen azt az érzést kelthetik, hogy valami megmagyarázhatatlan történik – pedig a háttérben jól ismert idegrendszeri folyamatok állnak. Ebben a cikkben azt járjuk körül, hogyan alakulhat ki a PPPD, miért maradhatnak fenn a tünetek, és hová fordulhatsz, ha szeretnél közelebb kerülni a pontos diagnózishoz.

Hogyan alakul ki a PPPD és mi áll a tünetek hátterében?

A PPPD sajátossága, hogy gyakran egy akut egyensúlyszervi esemény indítja el, mint például

  • a vestibuláris neuritis (a belső fül egyensúlyért felelős idegének gyulladása)
  • BPPV (hirtelen jelentkező, testhelyzethez kötött forgó szédülés) vagy a
  • vesztibuláris migrén (a belső fül egyensúlyrendszere és az idegrendszer migrénes folyamatai együttesen okoznak fejfájást, szédülést és egyensúlyzavart)

Valószínűleg te is túlestél valamilyen vesztibuláris rendszert érintő betegségen. A PPPD azonban már nem strukturális betegség, hanem funkcionális eredetű. A PPPD esetében a kiváltó betegség ugyanis már meggyógyult, azonban az agy továbbra is fokozottan reagál az egyensúlyi és vizuális ingerekre, ezért a tartós szédülés, egyensúlyzavar és bizonytalanságérzés fennmaradhat. A tüneteket azonban előhívhatja az intenzív stressz, traumatikus élethelyzet, állapotok vagy pánikrohamok is. 

A furcsa érzéseid valósak, annak ellenére, hogy sokszor talán azt is hallottad, hogy csak beképzeled magadnak. Nem, nem képzeled be, ez a betegség valós és nem pszichés eredetű.

A lezajlott betegség után fennmaradó tüneteket tehát nem strukturális károsodás vagy pszichés tényezők, hanem az idegrendszeri feldolgozás megváltozása tartja fenn. Persze egy terhelt pszichés háttér sokat ronthat a helyzeten.

A PPPD hátterében a test helyzetének térbeli kontrollásási zavara, a különböző érzékszervek dinamikus összehangolásának, illetve a térérzékelés integrációjának a problémája áll. Az akut szédülésélmény erős fenyegetettségérzéssel társulhat, amely aktiválja az agy veszélyészlelő rendszerét.A szorongás érzése és az egyensúlyrendszer működése pedig kapcsolatban vannak egymással.

Ha szeretnél szakorvostól hallani a PPPD betegségről, keresd fel az ENT-House oldalát és hallgasd meg a dr. Varga Zsuzsa fül-orr-gégész főorvossal készült podcastot: 

https://enthouse.blog.hu/2021/03/25/podcast_12_resz_a_regota_fennallo_szedules_egyik_nagyon_gyakori_oka_a_pppd_perzistens_poszturalis-pe

Hová fordulhatsz a PPPD diagnózisért?

Tartós szédülés, egyensúlyzavar, bizonytalanságérzés esetén mindig fordulj orvoshoz és végeztesd el a javasolt vizsgálatokat! A tartós szédülés mögött ugyanis más okok is állhatnak, nemcsak a PPPD.

A PPPD diagnózis legelfogadottabb diagnosztikus kritériumai (Bárány Társaság) az alábbiak, melyek mindegyikének teljesülnie kell:

  1. A tünetek legalább 3 hónapja fennállnak
    • A szédülés vagy bizonytalanságérzés a legtöbb napon jelen van.
    • Nem kell egész nap tartania, de órákon át fennállhat.

      2. A tüneteket három fő tényező fokozza:

    • álló testhelyzet,
    • aktív vagy passzív mozgás (pl. séta, autózás),
    • összetett vizuális ingerek (pl. bevásárlóközpont, tömeg, mozgó emberek, monitor görgetése, mintás padló).

       3. A panaszokat egy kiváltó esemény előzte meg, például:

    • vestibularis neuritis,
    • BPPV (jóindulatú helyzeti szédülés),
    • Menière-betegség,
    • migrénes szédülés,
    • pánikroham vagy jelentős stressz,
    • fejsérülés,
    • más egyensúlyszervi betegség.

     4. A tünetek jelentősen rontják az életminőséget

    • Nehezebb járni, dolgozni, vásárolni, közlekedni vagy koncentrálni.

     5. Más betegséget  a vizsgálatok kizártak

    • Amíg nincs minden szervi ok kizárva, addig nem lehet kijelenteni, hogy a PPPD-ről van szó. A neurológiai, otoneurológiai kivizsgálás, koponya MR elengedhetetlen.

Minden esetben fordulj szakorvoshoz a tüneteiddel! 

Ha tanácstalan vagy hová menj, jó szívvel ajánlom az alábbi, a PPPD betegség diagnosztizálásában jártas főorvosokat: 


dr. Varga Zsuzsa fül-orr-gégész főorvos 


dr. Garancz Eleonóra neurológus főorvos

Ha már van PPPD diagnózisod biztosan érdekel, hogy milyen kezelési lehetőségek vannak. A következő írásomban erről olvashatsz.

Fotó: Kaboompics

További hasznos írások

a PPPD-ről, a szédülésről
és a felépülés útjáról

További hasznos írások

a PPPD-ről, a szédülésről
és a felépülés útjáról

A cikkek szerzője

Nagy Erzsébet mentálhigiénés szakember vagyok,
2024 óta foglalkozom PPPD-és, azaz nem szervi eredetű, funkcionális krónikus szédüléssel küzdő emberekkel.

Amióta pedig megalkottam Biztonság & Egyensúly Módszeremet, azóta specializált, komplex támogatást tudok nyújtani a PPPD-vel diagnosztizált betegeknek.

Miben tudlak támogatni?

Mentálhigiénés szakemberként akkor tudlak támogatni, ha az orvosi kivizsgálás megállapítja, hogy már nem áll fenn szervi betegség, de fennmaradt a:

01

krónikus szédülés és hozzákapcsolódóan a szorongás

02

mozgással kapcsolatos bizonytalanság és félelem

03

egyensúlyi bizonytalanságérzés, fokozott vizuális érzékenység

Gyakorta az orvosi diagnózis ilyenkor a PPPD (Persistent Postural-Perceptual Dizziness).

Már van diagnózisod? Jelentkezhetsz hozzám itt:

© 2026 Szédülés – PPPD