Skip to main content

PPPD: Persistent Postural - Perceptual Dizziness

A PPPD betegség, ahol a szédülés és a szorongás egymást tartja fenn

Szerző: Nagy Erzsébet

A PPPD kialakulásának hátterében nem egyetlen ok áll, hanem többféle sérülékenységi tényező és az idegrendszer fokozott érzékenysége is szerepet játszhat. A szorongásos hajlam, a perfekcionizmus, az erős kontrolligény, a korábbi megterhelő életesemények vagy a tartós stressz önmagukban nem okozzák a betegséget, de befolyásolhatják, hogyan reagál az idegrendszer a testi érzetekre és a bizonytalanságra. Ezek a tényezők a szédülés és a szorongás egymást erősítő körének kialakulásához is hozzájárulhatnak.


A PPPD nem csupán egyensúlyi és szédüléses tünetek összessége: kialakulásában és fennmaradásában az idegrendszer működése, a testi érzetek feldolgozása és az érzelmi folyamatok is összekapcsolódhatnak. Miközben fontos megérteni, hogy a tünetek valósak és nem egyszerűen „lelki eredetűek”, érdemes azt is megvizsgálni, milyen tényezők tehetik sérülékenyebbé az idegrendszert, és hogyan alakulhat ki a szédülés és a szorongás egymást erősítő köre.

A következőkben ezeket a sérülékenységi tényezőket, valamint a PPPD hátterében álló testi és érzelmi folyamatok kapcsolatát járjuk körül.

A bizonytalanság terhe – amikor a beteg nem kap megfelelő magyarázatot

A PPPD-vel élők számára sokszor nemcsak maga a tünet jelent kihívást, hanem az a hosszú és bizonytalan út is, amely a megértéshez és a megfelelő segítséghez vezet.

Sok esetben a környezet – és néha még az egészségügyi ellátórendszer egyes szereplői is – pusztán pszichés problémaként értelmezik a tüneteket. A beteg gyakran nem kapja meg azt a fontos visszajelzést, hogy amit átél, az valós és megterhelő, ami tovább növelheti az elbizonytalanodást és a szorongást.

A PPPD jelenleg még sok esetben aluldiagnosztizált állapot. Ez a beteg számára gyakran azt jelenti, hogy hosszú hónapok telhetnek el addig, amíg megfelelő diagnózishoz és célzott segítséghez jut. Ez a bizonytalansággal teli időszak érzelmileg nagyon megterhelő lehet: a beteg elveszítheti a biztonságérzetét, egyre jobban aggódhat a tünetei miatt, és úgy érezheti, egyedül maradt a problémájával.

Pedig a validálás – vagyis annak megerősítése, hogy a tünetek valósak és érthetőek – önmagában is fontos része a támogatásnak. A tünetek elfogadása nem azt jelenti, hogy minden félelmet igaznak tekintünk, hanem azt, hogy a beteg megélését tiszteletben tartjuk, és segítünk neki biztonságosabb kapcsolatot kialakítani a saját testével.

Sérülékenységi tényezők és az idegrendszer érzékenysége a PPPD-ben

A PPPD kialakulásának hátterében sokféle tényező állhat. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek nem tekinthetők a betegség okainak, inkább olyan sérülékenységi tényezőknek, amelyek bizonyos helyzetekben hajlamosíthatnak az idegrendszer fokozott érzékenységére.

Tapasztalataim szerint sok PPPD-vel küzdő embernél jelen van a fokozott szorongásos hajlam, érzékenyebb idegrendszeri működés, korábbi megterhelő vagy traumatikus életesemény, valamint erősebb megfelelési vagy kontrolligény.

A kutatások is arra utalnak, hogy PPPD-ben gyakoribb lehet a szorongásos hajlam, a magasabb neuroticizmus – vagyis az érzelmi érzékenység és a negatív érzelmekre való nagyobb hajlam –, valamint a perfekcionizmus és az erős kontrolligény (Staab, 2012; Popkirov et al., 2018).

Ezek a személyiségjegyek önmagukban természetesen nem vezetnek PPPD kialakulásához. Sokkal inkább azt jelenthetik, hogy az idegrendszer bizonyos helyzetekben érzékenyebben reagál a testi érzetekre, a stresszre és a bizonytalanságra.

Gyakori jelenség lehet a túlzott alkalmazkodás, a megfelelési kényszer, az önmagunkkal szembeni magas elvárások, valamint az érzelmek háttérbe szorítása. Ezek hosszú távon hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az idegrendszer tartósan fokozott készenléti állapotba kerüljön.

Fontos hangsúlyozni, hogy a PPPD nem azért alakul ki, mert valaki „túl érzékeny”, gyenge vagy rosszul kezeli a helyzeteket. A személyiségjegyek és a korábbi tapasztalatok nem okai a betegségnek, hanem olyan sérülékenységi tényezők lehetnek, amelyek befolyásolhatják, hogyan reagál az idegrendszer a megterhelő helyzetekre. A megfelelő támogatással azonban ezek a működésmódok is változhatnak, és az idegrendszer képes új, biztonságosabb mintázatokat kialakítani.

Nem az a kérdés tehát, hogy mi a baj veled, hanem az, hogy milyen mintázatokat tanult meg az idegrendszered – és hogyan tudsz újakat kialakítani, újakat tanulni.

PPPD betegség: A szorongás és a szédülés ördögi köre – amikor a test és az érzelmek egymást erősítik

Az érzelmek elnyomása, a tartós stressz és a folyamatos készenléti állapot fokozhatja a fiziológiai arousalt, vagyis a szervezet aktivációs szintjét. Ez hatással lehet a vegetatív idegrendszer működésére, valamint arra is, hogyan érzékeljük és értelmezzük a testünk jelzéseit.

A PPPD betegségben gyakran kialakulhat egy önmagát fenntartó ördögi kör:

kellemetlen testérzet → negatív gondolatok → fokozódó szorongás → erősebb testi érzékelés → még nagyobb bizonytalanság, még negatívabb gondolatok és erősődő szorongás

A fokozott idegrendszeri érzékenység miatt a szervezet éberebben figyelheti a belső testi jeleket. Egy ártalmatlan testérzet így könnyebben válhat fenyegetővé, ami negatív gondolatokat és akár katasztrofizáló értelmezéseket is elindíthat. A beteg bizonyos esetekben a pánikrohamig is eljuthat.

A szorongás és a szédülésszerű bizonytalanság ezért kölcsönösen erősíthetik egymást. Egyes esetekben ez olyan mértékűvé válhat, hogy pánikreakciók is megjelenhetnek.

A vestibuláris rendszer és a limbikus hálózat szoros kapcsolatát Balaban és Thayer (2001) is ismertette. Ez a kapcsolat segít megérteni, hogyan hathat egymásra az egyensúlyi bizonytalanság és a szorongás.

A PPPD betegség megértésében ezért fontos szemléletváltás, hogy ne külön kezeljük a testi és lelki folyamatokat. Az idegrendszer, a testérzetek, a gondolatok és az érzelmek folyamatos kölcsönhatásban vannak egymással.

Fotó: Kaboompics


További hasznos írások

a PPPD-ről, a szédülésről
és a felépülés útjáról

További hasznos írások

a PPPD-ről, a szédülésről
és a felépülés útjáról

A cikkek szerzője

Nagy Erzsébet mentálhigiénés szakember vagyok,
2024 óta foglalkozom PPPD-és, azaz nem szervi eredetű, funkcionális krónikus szédüléssel küzdő emberekkel.

Amióta pedig megalkottam Biztonság & Egyensúly Módszeremet, azóta specializált, komplex támogatást tudok nyújtani a PPPD-vel diagnosztizált betegeknek.

Miben tudlak támogatni?

Mentálhigiénés szakemberként akkor tudlak támogatni, ha az orvosi kivizsgálás megállapítja, hogy már nem áll fenn szervi betegség, de fennmaradt a:

01

krónikus szédülés és hozzákapcsolódóan a szorongás

02

mozgással kapcsolatos bizonytalanság és félelem

03

egyensúlyi bizonytalanságérzés, fokozott vizuális érzékenység

Gyakorta az orvosi diagnózis ilyenkor a PPPD (Persistent Postural-Perceptual Dizziness).

Már van diagnózisod? Jelentkezhetsz hozzám itt:

© 2026 Szédülés – PPPD